A rossz szájszag lehetséges okai

A rossz lehelet, más néven rossz szájszag vagy szájhalitózis nagyon gyakori probléma. Bár nem világos, hogy valójában hány ember tapasztal rendszeresen rossz leheletet, egyes kutatások szerint a felnőtt lakosság körülbelül 50%-ának volt alkalmanként vagy tartósan rossz lehelete.

A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, vagyis az, hogy nem iszunk eleget vagy száraz levegőjű környezetben vagyunk. Ilyenkor a szervezet csökkenti a nyálkiválasztást, a nyelvünkön lévő baktériumok pedig elszaporodhatnak.

Legggyakrabban a gyér szájhigiénia és a rossz fogak okozzák a kellemetlen leheletet

A kellemetlen lehelet leggyakoribb oka egyszerűen a rossz szájhigiénia. Ha az illető nem tisztítja rendszeresen a fogait és az egész száját, ha elmulasztja felkeresni dentálhigiénikusát, fogorvosát genetikától, életmódtól függően évente-félévente egy alapos fogkőeltávolításra, az ételmaradékok ott maradhatnak a szájban, és ragacsos baktériumok (más néven lepedék) képződhet a fogakon.

A nyelv egyenetlen felülete, valamint a mandulák is csapdába ejthetik az élelmiszer-részecskéket és a baktériumokat a szájban, ami rossz szagokat okozhat a leheletben. A rossz szájhigiénia más szájegészségügyi állapotokat is eredményez, mint például a fogszuvasodás, a lepedék felhalmozódása és az ínybetegség, amelyek szintén rossz lehelettel járnak.

A következetes és alapos szájápolási rutin betartása fogmosással, fogselymezéssel és szájvíz használatával, valamint a félévente-évente történő fogkőeltávolítás az egyik legjobb védekezés a rossz lehelet ellen. ☝️

A rossz szájhigiénián túl vajon mi okozhat még kellemetlen leheletet?

1. Reggeli lehelet

A legtöbb ember úgy találja, hogy a lehelete finoman szólva nem friss, amikor felébred, és ez sajnos normális.
A természetes nyál napközben ‘kiöblíti’ a baktériumokat és a maradék élelmiszer-részecskéket a szájából, alvás közben azonban csökken a nyáltermelés a szájban. Mivel a nyál ‘nem dolgozik’, nem képes ‘megszűrni’ ezeket, a baktériumok elszaporodnak, lebontják az ételmaradékot, és kellemetlen szagot keltenek, még akkor is, ha fogmosással zárul az este. Tekintettel arra, hogy a száj a szokásosnál egy kicsit szárazabb éjszaka, nehéz elkerülni egy kis reggeli szájszagot.

–

2. Kevés folyadék fogyasztás

Az emberi test 60-70%-t víz képzi. A víz minden szervünkre hatással van, ha nem viszünk be belőle eleget, nemcsak hogy egyre rosszabbul érezhetjük magunkat, hanem egyes betegségek kialakulásának is megnő az esélye. A víz fontos szerepet játszik szervezetünk működésében, többek között befolyásolja a vér megfelelő összetételét, biztosítja az állandó belső hőmérsékletet, elősegíti az ízületek megfelelő működését, a tápanyagok, salakanyagok és gázok szállítását. Már 2%-os folyadékvesztés esetén is fontos tápanyagokat veszítünk, jelentősen csökken a fizikai-és szellemi teljesítményünk.

A dehidratáltság miatti kellemetlen lehelet oka leginkább az, hogy a kevés folyadék bevitele miatt csökken a nyáltermelés. A nyál igen erős baktériumölő, azonban ha nem termelődik belőle elegendő, a baktériumok elszaporodhatnak, ez okozza a rossz leheletet.

–

3. Az étel szaga érződik a leheletben

Egyes ételek arról híresek, hogy rossz leheletet okoznak, de talán nem úgy, ahogyan gondolná. Különösen a fűszeres vagy ízes ételek okoznak ‘visszamaradt szagokat’, mert az ételrészecskék a szájban maradnak. Bár ez lehet a rossz lehelet oka, más tényezők is szerepet játszhatnak.

Elfogyasztása után bizonyos élelmiszerek, például hagyma, fokhagyma, egyes zöldségek és fűszerek összetevői bekerülnek a véráramba, és a tüdőbe jutnak, befolyásolva a légzést, ahogy be- és kilégzéskor. Például evés közben a fokhagyma felszívódik a véráramba is, lehetővé téve, hogy egy másodlagos szaghullám bejusson a tüdőbe, ahol szabadon távozhat a szájon keresztül. A felszívódás után a fokhagyma keserű illatot bocsát ki a pórusainkból. Tehát ne csodálkozzon, ha fokhagymás étel fogyasztását követően, még egy alapos fogmosás után is érződik a szag.

–

4. Dohányos lehelet

Legyen szó dohányzásról, dohányrágásról, vagy épp pipázásról – minden dohánytermék kellemetlen szagot okoz a szájban. A dohányzás befolyásolja a száj nedvességtartalmát is, és áporodott filmréteget hagy a fogakon és az ínyen. A dohányosok nagyobb kockázatnak vannak kitéve az ínybetegségek kialakulásában is.

–

5. Kávés lehelet

Ha nagy rajongója a kávénak, nyilván azt is észrevette, hogy ettől mintha rossz lenne a lehelete. A rossz hír, hogy nem csak ‘mintha’, hanem tényleg rossz lesz a szájszag. A kávé intenzív íze és a nyáltermelésre gyakorolt ​​hatása miatt bizony bűzös leheletet okozhat. A kávéfogyasztás után a koffein a nyáltermelés csökkenéséhez vezet, a kevesebb nyál pedig a szagokat okozó baktériumok számának növekedését jelenti. Az utolsó étkezés után esetlegesen megmaradt ételrészecskék elkezdenek lebomlani a szájban, ami kellemetlen lehelethez vezet.

–

6. Alkohol okozta rossz lehelet

Az alkoholfogyasztás a rossz lehelet másik nagy felelőse, ezért minél gyakrabban iszik valaki – annál valószínűbb, hogy (ő vagy környezete) ezt megtapasztalja. Az alkoholfogyasztás, különösen ha az túlzott mennyiségben történik, csökkentheti a nyáltermelést, ami kiváló környezetet biztosít a kellemetlen szagokat okozó baktériumok virágzásához. Az alkohol nemcsak szájszárazságot okozhat, hanem lehetővé teszi a baktériumok hatásának elhúzódását akár 10 órán keresztül az alkoholfogyasztást követően.

–

7. Magas cukortartalmú ételek fogyasztása

A magas cukortartalmú étrend plakkok felhalmozódásához és rossz lehelethez vezethet, és a szájüregi halitózis okozója lehet, mivel a cukrok kölcsönhatásba lépnek a szájban lévő baktériumokkal. A szájban természetesen előforduló baktériumok cukrokkal táplálkoznak, az édes finomságokat savanyú illattá változtatják.

–

8. Magas fehérje tartalmú vagy alacsony szénhidráttartalmú diéták

A szénhidrátok kulcsfontosságú funkciókat töltenek be szervezetünkben, ha az étrendje túl alacsony szénhidrát- vagy magas fehérjetartalmú, az rossz lehelethez vezethet. Ha a szervezet nem jut elegendő szénhidráthoz egy extrém diéta miatt, ez változásokat okozhat a szervezet anyagcseréjében, mivel a szervezet elkezdi lebontani az egyéb zsírokat és fehérjéket energiatermelés céljából, ez okozza a kellemetlen szájszagot ilyenkor.
A magas fehérjetartalmú ételeket a szervezet olykor nehezen emészti meg, ezek kéntartalmú gázokat bocsátanak ki, amikor nem metabolizálódnak. Amennyiben kiegyensúlyozottabb és táplálóbb étrendet fogyaszt, amely több zöldséget és fűszernövényt tartalmaz, elkerülhető a speciális diéta okozta rossz szájszag.

–

9. A stressz is okozhat kellemetlen leheletet

Akár hiszi, akár nem, a szorongás többet tehet annál, mint hogy izzad a tenyere vagy gyorsabban dobog a szíve. A stresszhelyzetben a pánikszerű lélegzetvételek kiszáríthatják a szájat, ez pedig a fentebb részletezett, szájszárazság okozta bűzös lehelettel jár. A stresszel összefüggő akaratlan böjtölés (nem evés, nem ivás) is befolyásolhatja az emésztést azáltal, hogy az enzimektől kiéhezteti a gyomrot. Ezek nélkül pedig minden emésztetlen étel, amely így nem képes lebomlani, szagokat bocsát ki, amelyek bizony utat találnak a szájba.

–

10. Emésztési problémák
A rossz emésztés, a székrekedés vagy a bélrendszeri rendellenességek is mind okozhatnak a gyomorból érkező rossz leheletet. Ha gyakran tapasztal savas refluxot, jó vele tisztában lenni, hogy a közelmúltban elfogyasztott élelmiszerekből származó szagok könnyen visszajuthatnak a nyelőcsőbe és a szájba, rossz leheletet vagy szájgyulladást okozva. Egy másik gyakori emésztési probléma a bélben található jó és rossz baktériumok egyensúlyának felborulásából ered; ha az élelmiszerek nincsenek megfelelően lebontva, az savas refluxot, élesztőgomba túlszaporodást vagy azok erjedését eredményezi, ami büdös vagy rossz leheletet eredményez.

–

11. Vényköteles gyógyszerek okozta szájszag

Néha épp azok a dolgok, amelyeket egy probléma megoldására teszünk, hoz létre egy másikat. Bizonyos gyógyszerek, beleértve a vérnyomáscsökkentőket, az antihisztaminokat és az antidepresszánsokat, sajnos szájszárazságot okozhatnak. (Valójában több száz vényköteles gyógyszernek mellékhatása a szájszárazság.) Ha a szája kiszárad, a nyáltermelés csökken, és ekkor a szagot okozó baktériumok környezete virágzik, ez pedig kellemetlen érzést, és rossz leheletet okozhat. Ezen kívül egyes gyógyszerek a szervezetben történő lebomlás során vegyi anyagokat szabadítanak fel, amelyek a véráramon keresztül eljuthatnak a leheletbe is.

–

12. Megfázás, orrüregi fertőzések

Néha, amikor az orra elkezd folyni, levegőt a száján át kénytelen venni. Ilyenkor a felesleges nyák gyakran lecsepeg a torokban, ami alapvetően nyílt terepet biztosít a baktériumok felhalmozódására és szaporodására, ez pedig rossz leheletet eredményez. Az orrmelléküreg-fertőzések esetén felhalmozódnak a baktériumok, és kellemetlen szagot okoznak. Ha úgy gondolja, hogy rossz leheletét orrmelléküreg-probléma okozza, érdemes egy fül-orr-gégész orvost felkeresni.

–

13. Cukorbetegség
Mivel a cukorbetegség a vércukorszint ingadozását okozza, a száját sebezhetővé teheti a rossz leheletet okozó fogágybetegségekkel szemben. Az olyan betegségekhez kapcsolódó szisztémás gyulladás, mint a cukorbetegség, hatással lehet a szájüregre, és hozzájárulhat a rossz lehelet kialakulásához.

–

A rossz lehelet egyéb okai

Bár a halitózist vagy a rossz leheletet a legtöbb esetben szagot okozó baktériumok okozzák, számos egyéb egészségügyi körülmény is hozzájárulhat a problémához. Az állandó vagy krónikus rossz lehelet figyelmeztető jele lehet más betegség jelenlétének. Az olyan betegségek, mint a hátsó garatfali váladékcsorgás, a légúti és mandulafertőzések, máj- és veseproblémák, valamint bizonyos vérbetegségek, mind-mind kellemetlen leheletet okozhatnak. Ritkább esetekben a rossz lehelet oka tüdő- vagy gyomorrák is lehet, vagy más súlyos állapotok, mint például anyagcserezavar.

A rossz lehelet lehet krónikus is?

A krónikus rossz lehelet olyan állapot, amikor kellemetlen szag árad a szájból, függetlenül a fogmosástól, a fogselyem használatától vagy az öblítéstől. A gyakori „reggeli lehelet”, amellyel a legtöbb ember felébred, nem a krónikus rossz lehelet, és nem az a rossz lehelet, amelyet fűszeres ételek elfogyasztása után tapasztalhat.

Az általános rossz lehelet sajnos nagyon gyakori, a felnőtt lakosság körülbelül fele számol be alkalmi vagy tartós rossz leheletről. Az emberek nagyjából fele súlyos vagy krónikus problémaként írta le rossz leheletét.

Ha aggódik a krónikus rossz lehelet miatt, az első lépés az alapvető fogmosási és öblítési technikák újraértékelése, mivel a rossz lehelet legtöbb esetben a szájhigiénés körülmények miatt alakul ki. A fogak tisztítása mellett fokozott figyelmet kell fordítania a nyelv tisztítására is – itt él nagy mennyiségű baktérium, amely rossz leheletet okozhat. Kaparja le a nyelvet, majd kefélje le, használjon fogselymet és öblítse le. Ne feledje, hogy a fogmosás önmagában a szájának csak 25%-át tisztítja meg. A szájvízzel való öblítés lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag az egész száját megtisztítsa.

Ha aggódik a krónikus rossz lehelet miatt, keresse fel fogorvosát vagy dentálhigiénikusát. A valódi halitosis jelentős társadalmi szorongást okozhat, és gyakran nem kezelik, mert az emberek gyakran zavarban beszélnek róla a fogorvosuknak.

A halitózis a rossz lehelet orvosi kifejezése.

Ne féljen a fogorvossal beszélni a halitózissal kapcsolatos aggályairól. Fogorvosa képes diagnosztizálni és legtöbb esetben kezelni a rossz leheletet kiváltó problémák okát.

Normális, ha valakinek állandóan rossz a lehelete?

A rossz lehelet nagyon gyakori állapot. A felnőttek közel 50%-a állította, hogy alkalmanként vagy tartósan rossz leheletet érez, és ezeknek körülbelül a fele krónikusnak vagy súlyosnak tartja a problémát. A problémával kapcsolatos szorongás vagy zavar leküzdése után a rossz lehelet meglehetősen jól kezelhető.

Ha érdekli, hogyan állapíthatja meg, hogy Önnek milyen a lehelete, vagy tudni szeretné, hogyan jelezze egy barátjának, rokonának, munkatársának, hogy kellemetlen a lehelete, olvassa el a témában írt bejegyzéseinket!