Kórházi fertőzések – láthatatlan veszélyek a fehér falak között

A kórház szó hallatán a legtöbben a gyógyulásra asszociálunk. Olyan helyre, ahol hozzáértő kezek és korszerű eljárások segítenek visszanyerni egészségünket. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai, és a közelmúltban napvilágot látott kutatások is rávilágítottak arra, hogy a kórházak falain belül rejtőznek olyan veszélyek, amelyekre sokszor nem gondolunk – ezek a kórházi fertőzések.

Mi is pontosan a kórházi fertőzés?

A nosocomiális fertőzés – közismertebb nevén kórházi fertőzés – olyan megbetegedés, amely a beteg felvétele után legalább 48 órával alakul ki, és nem volt jelen a felvételkor. Ezeket a fertőzéseket a kórházi környezetben jelen lévő, gyakran antibiotikum-rezisztens kórokozók okozzák. Leggyakoribb formái a húgyúti fertőzések, tüdőgyulladások, sebfertőzések, véráramfertőzések (szepszis), bőrfertőzések és a Clostridium difficile (röviden C. difficile) által okozott hasmenéses megbetegedések.

Ezek tünetei lehetnek a seb váladékozása; láz; köhögés, légzési nehézségek; vizelésnél érzett fájdalom, vizeléssel kapcsolatos egyéb problémák; fejfájás; hányinger, hányás, hasmenés.

A 2024-es adatok alapján hazánkban naponta mintegy 27 beteg fertőződik meg kórházi környezetben. Ez éves szinten tízezres nagyságrendű (!) megbetegedést jelent, amelyek jelentős része megelőzhető lenne. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek a kórokozók sokszor rezisztensek a hagyományos antibiotikumokra, így a kezelések elhúzódnak, vagy nem is járnak sikerrel.

A kórházi fertőzések tünetei

A fertőzéseket többféle kórokozó is okozhatja, ezért a tünetek is különbözhetnek egymástól.

Közös tényező az időbeli megjelenés és a fertőzés forrása:
– jellemzően a felvételt követő 48 órában jelenik meg, vagy
– a kórházi tartózkodás 1. vagy 2. napján végzett műtét után és a 3. nap előtt a műtét helyén jelentkeznek a fertőzés tünetei, vagy
– invazív eszköz (pl. katéter) behelyezése után jelennek meg a tünetek,
– előfordul, hogy a beteget a hazaadás után kell újra felvenni a fertőzés miatt, vagy az egyéb egészségügyi ellátás során elkapott fertőzés miatt kerül kórházba.

„A kórházi fertőzésekért felelős hat legfontosabb antibiotikum-rezisztens baktériumfajra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) különösen odafigyel, és a kutatók ezeket is vizsgálták: az Enterococcus faecium, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae, az Acinetobacter baumanii, a Pseudomonas aeruginosa és az Enterobacter fajokat. Ezeket észlelik a leggyakrabban az egészségügyi intézményekben.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a fent említett hat baktériumból négy legalább 20 napig túlélt a pamutban, kettő pedig 7 nap után is életképes volt poliészteren. Több járvány is előfordult már, amit a kórházi textilákkal hoztak összefüggésbe.”

„Már az is igen árulkodó, hogy az adatokat csak nagy nehezen, pereskedés útján lehetett megszerezni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. Ez az első alkalom, hogy ennyire friss és átfogó adatok a nyilvánosság elé kerülhettek, de még ez sem teljes, ugyanis csak azok az adatok szerepelnek benne, amiket a kórház átadott az népegészségügyi központnak, azok pedig a legtöbb esetben durva kozmetikázáson estek át, hogy jobban fessenek.” – írja a WMN.

„Azok, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.”

„Például a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint 2017 és 2022 között 2026 kórházi fertőzést jelentettek, melyből 801-szer a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást. A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben pedig ugyanebben az időszakban 2892 kórházi fertőzést rögzítettek, és 1366 esetben jelentették, hogy kórházi fertőzést elkapó beteg halt meg.”

– olvasható a Menedzsment Fórum 2025. május 10-én kelt cikkében.

Az adatok egészen döbbenetesek, főleg a kórházi fertőzés következtében elhunytak száma.
És különösen aggasztó, hogy sehol nem érzékelhető javulás, ami azt is jelzi, hogy a hatóságok évek óta nem tudják kezelni a kialakult, katasztrofális helyzetet.

De akkor mi mégis mit tehetünk?!

A Clostridium difficile: látszólag ártalmatlan, valójában veszélyes

A leggyakrabban előforduló kórokozókat az ESKAPE betűszó jelöli: Enterococcus faecium, Staphylococcus aureus, Klebsiella fajok, Acinetobacter fajok, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter fajok. Ezek okozzák a fertőzések kétharmadát. Gyakori, odafigyelést igénylő kórokozó még a Clostridium difficile.

A C. difficile baktérium különösen alattomos. A bélrendszerben elszaporodva súlyos, akár életveszélyes hasmenést okozhat, és a fertőzés kiújulásának esélye is magas. Különösen azok a betegek vannak veszélyben, akik hosszabb ideig szednek antibiotikumot, ugyanis ez felborítja a bélflóra egyensúlyát, teret adva a C. difficile túlszaporodásának.

A fertőzés terjedése ugyanakkor nem kizárólag a kórházi ágyban fekvő betegeket érinti. Mindazok, akik akár csak néhány órára belépnek egy egészségügyi intézménybe – legyen szó látogatóról, ambuláns vizsgálatról vagy kísérőről –, szintén kapcsolatba kerülhetnek ezekkel a kórokozókkal!

Hogyan csökkenthető a fertőzés kockázata a mindennapokban?

Már néhány alapvető higiéniai szabály betartása is sokat segíthet:

• A kórházi látogatás után viselt ruházatot érdemes fertőtlenítő hatású öblítővel kimosni, még akkor is, ha csupán néhány órát tartózkodott bent. Számos remek termék található a piacon, pl. a Sanytol fertőtlenítő mosószeradalék, a DM saját márkás terméke a Denkmit fertőtlenítő hatású szenzitív textilöblítő, a Well Done Fine fertőtlenítő mosószeradaléka, vagy az Ariel fertőtlenítő mosószeradalék-koncentrátuma.
• Az ágynemű és a törölközők rendszeres, legalább 60 °C-on történő mosása segít elpusztítani a baktériumokat.
• Fontos a kézfertőtlenítés, különösen a kórházból való távozás után.
• Otthon is ajánlott a gyakran használt felületek fertőtlenítése.

Ezek az egyszerű, mégis hatékony lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy a kórházi környezetből származó kórokozók ne okozzanak megbetegedést otthoni környezetben.

A bélflóra védelme kulcsfontosságú – bemutatkozik az új Xynbio 60+

A kórházi fertőzések elleni védekezés egyik fontos pillére a bélflóra egészségének fenntartása. Az egészséges bélrendszer egyfajta belső védelmi vonalként működik, megakadályozva a káros mikroorganizmusok túlszaporodását. Éppen ezért a Xynbio legújabb, továbbfejlesztett formulája a prevenció és a regeneráció kettős célját szolgálja.

Az új Xynbio 60+ már nemcsak szinbiotikumokat – azaz jótékony baktériumokat és azok tápanyagait – tartalmaz, hanem egy különleges, gondosan kiválasztott gombatörzset is, amely:

• támogatja a bélbolyhok regenerációját a C. difficile fertőzések után,
• segíti a gyulladás csökkentését,
• és hozzájárul a bélflóra egyensúlyának helyreállításához.

Ez az innováció különösen fontos azok számára, akik hosszabb antibiotikumos kezelésen estek át, vagy rendszeresen kerülnek kapcsolatba kórházi környezettel – például egészségügyi dolgozók, idősek vagy krónikus betegek.

Egy tudatosabb hozzáállás életet menthet

A kórházi fertőzések nem válogatnak. Az immunrendszer állapota, az életkor, a meglévő betegségek mind befolyásolják a kockázatot, de a megelőzés a mi kezünkben van. A tudatos higiéniai gyakorlatok és a bélflóra támogatása nem csupán a komfortérzetet javítja, de komoly betegségek kialakulását is megakadályozhatja.

Válassza a tudatosságot. Védekezzen okosan. Támogassa szervezetét belülről is – az új Xynbio 60+ segítségével.

Ha szeretne többet megtudni az új termékről, vagy rendelne belőle, látogasson el webáruházunkba!